TB szakmai jegyzetek


1993. évi III. törvény.  (Szt.)


Az ellátások rendszere.

Pénzellátás:

  • időskorúak járadéka,
  • rendszeres járadék,
  • lakásfenntartási támogatás,
  • ápolási díj,
  • átmeneti segély,
  • temetési segély.


Természetbeni ellátás:

  • köztemetés,
  • közgyógyellátás,
  • egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság,
  • adósságkezelési szolgáltatás,
  • energiafelhasználási támogatás.



Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások.

Alapszolgáltatások:

  • falugondnoki szolgáltatás,
  • étkeztetés,
  • házi segítségnyújtás,
  • családsegítés,
  • jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
  • közösségi ellátások
  • (szenvedélybetegek, fogyatékosok),
  • támogató szolgáltatás,
  • utcai szociális munka,
  • nappali ellátás.

Szakosított szolgáltatások:

  • ápolást-gondozást nyújtó intézmények,
  • rehabilitációs intézmények,
  • átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények,
  • lakóotthonok.









A szociális ellátások joga.


Legtágabb értelemben: a szociális jog nem jogág, hanem egy nagyobb jogterület. A jognak a közjog és magánjog melletti harmadik nagy területe.


Ide tartozik a jognak mindazon ága, területe:

  • amely általában az embereknek a fizikai és társadalmi létfeltételekhez való egyenlő esélyét,
  • az emberek között kialakuló különbségek csökkenését, illetve
  • az emberek közötti függőségi viszonyok visszaélésének elkerülését szolgálja.

Az a terület, amelyekben magánjogi jogviszonyokba avatkozik az állam, illetve, az állam és az egyén közötti viszonyt szabályozza, annak érdekében, hogy minden állampolgár számára a polgári lét biztosított legyen.


Szűkebb értelemben: a szociális jog olyan jogi normák és intézmények összessége, amely a hátrányos helyzetbe került egyéneket a hátrányos helyzet leküzdésében segíti, támogatja az anyagi javak mellett az emberi méltóság megőrzéséhez szükséges szabadságot és autonómiát.


A szociális jog két jogágat átfogó jogcsoport:

  • a társadalombiztosítási jog és
  • a szociálpolitikai ellátások joga.

A társadalombiztosítás az üzleti biztosítástól a szolidaritás elv fokozottabb jelenléte által több tekintetben különbözik. Nem válogat a kockázat mértéke alapján, a biztosítás keretében nyújtott szolgáltatások színvonalának nivellásában, nem a nyereség a rendszer célja, hanem a biztonság (állami garancia). 


A legszűkebb értelemben használt meghatározásban: a szociális jog mintegy a társadalombiztosítási jog párjaként, egyedül csak a szociálpolitika jogát, a nem biztosítási alapú juttatások jogát jelenti.


A szociális jog az előzetes biztosítási idő, előzetes hozzájárulás feltétele nélkül, a rászorultság alapján nyújt, központi (költségvetési) eszközökből támogatást az arra rászorultnak ítélt számára. Szociálpolitikai vagy jóléti juttatásnak is nevezik.


Segélyezési típusú juttatás: egyéni, tényleges rászorultságtól függő szociálpolitikai juttatás. Feltétele:  az illető személy rászorult legyen, azaz vagyoni viszonyainál fogva nem képes megélhetését általában, vagy meghatározott alapvető szükségleteket a maga vagy családtagjai számára biztosítani.


Jóléti juttatások: vagyoni helyzettől függetlenül, állampolgári jogon jár abban az esetben, ha meghatározott helyzethez kötődően a személyt a törvényhozó konkrét jövedelmi viszonyoktól függetlenül eleve rászorultnak, támogatásra indokoltnak ítélt. Demogránsknak is nevezzük ezeket.


A tudomány szerint van egy harmadik típusú juttatás, a szociális programok.


Ezek a programok közösségi eszközökből támogatottan irányulnak, hogy egyének vagy családok élete a társadalmi norma szintjén maradjon, vagy oda visszakerüljön. Adókból finanszírozzák, a programba bejutás az egyénre irányuló, egyénre szabott döntés eredménye.


A szociális jog, a társadalombiztosítás, valamint a jóléti ellátások joga a közjog területére esik, azaz az állampolgár és a közhatalom, illetve a közigazgatás viszonyát szabályozza.        


A társadalombiztosítási jogi és a szociálpolitikai jellegű (szoros értelmében vett szociális jogi) ellátások áttekintő összehasonlítása.



Társadalombiztosítási jog

Szociális jog (szociálpolitika joga)

Finanszírozás

saját (kockázati közösség tagjai) hozzájárulásából,  vagy adott esetben az össztársadalom befizetéseiből

finanszírozás:  költségvetési eszközökből (adókból)

Juttatási, jogosultsági feltételek

















közös pénzügyi alapokhoz hozzájárulás meghatározott keresztül, valamint a  biztosítási (kockázati) esemény bekövetkezése (az egyéni rászorultság közömbös!!!)
















rászorultság:

   1.  konkrét értelemben  rászorultsági alapú juttatások . Ezen belül is normatív (egy bizonyos jövedelem alatt alanyi jogon járó) és  egyéni elbíráláson alapuló (biz jövedelem felett mérlegelés alapján adható) 

   2. rászorultság absztrakt értelemben

állampolgári jogon járó juttatások (demogránsok), jogosító tényező:

  • meghatározott élethelyzet,
  •  konkrét egyéni jövedelmi, vagyoni rászorultság bizonyítása nem feltétel

   3. “társadalmi programok”  hasonló a közösségi fogyasztáshoz, a részvétel azonban egyéni indokoltsághoz kötött.

Juttatás mértéke

korábbi jövedelemhez és/vagy a befizetés időtartamához igazodik

az igény kielégítésének minimális illetve  társadalmi standardként elismert szintjéhez igazodik


Segélyezés hátránya.

  1. Stigmatizál. (Megbélyegez.) Szegénység bélyege.
  2. Visszatartó ereje van.
  3. Segélyfüggőség.
  • Segélyezésre áll be, mint jövedelemforrásra.
  • Rosszul működik a rendszer, így egy személy több szociális ellátást tud igénybe venni.
  1. Szegénységi csapda.

Ha meghaladja az előírt szintet, megszűnik a támogatás. Rendszerint életszínvonal beli csökkenés.