1997. évi LXXXI. törvény. (Tny.)

A társadalombiztosítás keretében működő nyugellátások:

Általános alapelvek	Speciális alapelvek
1. Állami gondoskodás	5. Differenciált nyugdíjszolgáltatás elve
2. A járulékfizetési kötelezettség elve	6. Teljes reverzió elve
3. Állami garancia elve	7. A szerzett jogok érintetlenségének elve
4. Arányosság elve	8.Jogorvoslathoz való jog elve
	9. Tájékoztatási kötelezettség

Az időskori kockázat egy sor jogi megoldást tartalmaz.

Saját jogú nyugellátás
Hozzátartozói nyugellátás

Saját jogú nyugdíj.

A jogszerző és a jogosult személye megegyezik:

Öregségi nyugdíj.
Rokkantsági nyugdíj.

Öregségi nyugdíj.

Megfelelő életkor (öregség) elérése esetén.

Rokkantsági nyugdíj.

Munkaképesség elvesztése esetén. I, II, III. fokozatú rokkant.

Bevezetésre kerül a reblitációs járadék.

Aki munkaképességét még nem vesztette el teljesen, meg kell nézni, hogy a megmaradt munkaképessége alkalmassá teszi-e valamilyen munkavégzésre.

Hozzátartozói nyugellátás.

A jogosult és a jogszerző más személy és a jogszerző személynek meg kell halnia:

Természetes halállal
Jogilag holttá nyilvánítják (bíróság)

Ha oldalági kapcsolat van (Ptk szabályozza):

Házastárs élettárs, elvált házastárs. Özvegyi nyugdíj.
Gyermek, unoka. Árva ellátás.
Felmenők. Szülői nyugdíj.

Az öregségi nyugdíjra jogosultság feltételei. Korhatár előtti ellátásra való jogosultság feltételei, nők öregségi nyugdíjkedvezménye a 40 év jogosultsági idő alapján. Az átmeneti bányászjáradékra való jogosultság. Nyugdíjjogosultság a 2008. december 31-ét követő öregségi nyugdíj esetében. (Tny. trv. 18§)

A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíj-korhatára annak, aki:

1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
1953-ban született, a betöltött 63. életév,
1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
1955-ben született, a betöltött 64. életév,
1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
1957-ben született, a betöltött 65. életév.

Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki:

a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és
legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint
azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapították és biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

Nők öregségi nyugdíjkedvezménye a 40 év jogosultsági idő alapján.

Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki:

legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és

azon a napon, amejtől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapították és biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

Jogosultsági időnek minősül:

a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint
a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

Az öregségi nyugdíj nem állapítható meg:

ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet,
olyan nő esetében, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a 30 évet.

A 40 év jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában 5 gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetében egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

Korhatár előtti ellátásra való jogosultság feltételei. (2011. évi CLXVII. trv. 7§)

Korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható meg.

2011. december 31-ét követő kezdő naptól korhatár előtti ellátásra akkor jogosult, ha:

2011. december 31-éig az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultsághoz, a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint szükséges életkort betöltötte, és szolgálati időt megszerezte, azzal, hogy a korhatár előtti ellátásra jogosultság szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát is.
az 1953. évben született nő, az 59. életévét betöltötte és a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett, azzal, hogy a korhatár előtti ellátásra jogosultság szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát is.
a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2014. december 31-éig a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett,
2011. december 31-éig a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte,
2011. december 31-éig az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett,
a biztosítással járó jogviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyoldalú jognyilatkozatot 2012. január 1-jét megelőzően a másik féllel írásban közölték, vagy a jogviszonyt megszüntető megállapodást 2012. január 1-jét megelőzően írásban megkötötték, feltéve, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő nap 2012. évben van, és a jogosult a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő napon a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra, bányásznyugdíjra, korengedményes nyugdíjra vagy az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjára jogosult lett volna. Az ellátás akkor állapítható meg, ha a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a korhatár előtti ellátás kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, átmeneti bányászjáradékra vagy balettművészeti életjáradékra nem jogosult, és a korhatár előtti ellátás kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A korhatár előtti ellátás összegét az öregségi nyugdíjra vonatkozó, a korhatár előtti ellátás kezdő napján alkalmazandó szabályok szerint kell megállapítani, és a kiszámított összeget a Tny. meghatározott szakaszainak megfelelően csökkenteni kell.

A korhatár előtti ellátást a nyugdíjmegállapító szervek állapítják meg és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja. A korhatár előtti ellátást a Tny. 62. §-a szerint, a nyugellátásokkal egyezően kell emelni.

A korhatár előtti ellátás folyósítását szüneteltetni kell azokra a hónapokra, amikor a jogosult álláskeresési járadékban részesül.

Az átmeneti bányászjáradékra való jogosultság. (387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet)

Az egészségkárosodást szenvedett személyek részére:

átmeneti járadék,
rendszeres szociális járadék és
bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka állapítható meg.

Az átmeneti járadékra jogosultság feltételei.

Átmeneti járadékra az a személy jogosult, akinek legalább 40 százalékos mértékű egészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt - ideértve a keresőtevékenység megszűnését követően folyósított táppénz és a munkanélkülieknek járó pénzbeli ellátás időtartamát is - keletkezett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és

a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri, és
rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és
saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és
nem részesül rendszeres pénzellátásban, kereset-kiegészítésben, átmeneti kereset-kiegészítésben, jövedelem-kiegészítésben, átmeneti jövedelem-kiegészítésben, rendszeres szociális járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, és
keresőtevékenységet nem folytat, vagy átmeneti járadékra való igény benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80 százalékát.

Mikortól állapítható meg az átmeneti járadék.

Az átmeneti járadék a jogosultsági feltételek bekövetkeztének napjától, de legkorábban az igénybejelentés napjától állapítható meg.

A bányász dolgozókat megillető egészségkárosodási járadékra való jogosultság feltételei.

A bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára az a személy jogosult, akinek:

egészségkárosodása legalább 29 százalékos mértékű, és

saját jogú nyugellátásra - kivéve az uniós rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó más államból származó saját jogú nyugellátást - nem jogosult, és
nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, és
a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka megállapításakor keresőtevékenységet nem folytat, és
a keresőtevékenység megszűnését megelőzően a 2007. december 31-én hatályos rendelkezések alapján megváltozott munkaképességére tekintettel, a bányászokat megillető keresetkiegészítésben vagy átmeneti keresetkiegészítésben részesült.

A bányász dolgozók egészségkárosodási járadékának összege.

Az egészségkárosodási járadék összege a megállapításkor megegyezik a keresőtevékenység megszűnését megelőzően megváltozott munkaképességére, illetve egészségkárosodására tekintettel a bányászokat megillető keresetkiegészítés vagy átmeneti kiegészítés összegével, de 2013. január 1-jétől nem lehet magasabb az öregségi nyugdíj legkisebb összege háromszorosának a nyugellátások 2013. január havi emelésének mértékével megemelt összegénél. (28.500.-Ft X 3= 85.500.-Ft, melynek 5,2%-kal emelt összege 89.950.-Ft)

A korkedvezmény. A nyugdíjigény, illetve korhatár előtti ellátások iránti igény érvényesítése, továbbá ezek folyósítása.

Korkedvezmény. [onyf.hu] (1997. évi LXXXI. törvény, 1997. évi LXXX. törvény, 2011. évi CLXVII. törvény, 2012. évi CCVIII. törvény)

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők korkedvezményben részesülnek, azaz a személyükre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál alacsonyabb életkorban válhatnak öregségi nyugdíjra jogosulttá.

A korkedvezményre jogosultság alapfeltételei.

Korkedvezményre – 2014. december 31-ig – a 2006. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök jogosítanak.

Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább tíz és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá az, aki legalább hat éven át 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben dolgozott.

A korkedvezmény további egy-egy év a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb öt, nőnél négy, illetve 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi munka után.

2007. január 1-jétől a munkáltatók többlet járulékfizetése alapozza meg - az egyéb korkedvezményre való jogosultsági feltételek fennállása esetén - a korkedvezményre való jogosultságot.

A foglalkoztató korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettsége 2014. december 31-ig fennáll.

Korkedvezményre jogosító munkakörök.

A korkedvezményre jogosító munkaköröket a nyugdíjtörvény végrehajtására kiadott rendelet 1. számú mellékletét képező jegyzék tételesen tartalmazza. Ez a jegyzék azt is rögzíti, hogy egy-egy munkakör milyen feltételek fennállása esetén ad jogot korkedvezményre. A jogszabály meghatározza azt is, hogy a jegyzékben szereplő munkaköri meghatározásokat kiterjesztően értelmezni nem lehet.

Keresőképtelenség ideje korkedvezmény szempontjából.

Táppénzes állományban (betegszabadságon) eltöltött időt abban az esetben lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni, ha az igénylő a keresőképtelenség bekövetkezésekor korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott.

Korkedvezményre jogosító időt meghatározása.

A korkedvezményre jogosító különböző munkakörökben eltöltött időket egybe kell számítani.

A 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett munka alapján figyelembe vehető idő minden harminc napját ötven nappal kell a korkedvezményre jogosító egyéb munkakörben eltöltött időhöz hozzászámítani.

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a korkedvezményre jogosító munkakörben töltött idő a megszerzett korkedvezményt tovább nem növeli.

Korkedvezményre jogosító időt igazolása.

A korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idő igazolására elsősorban a társadalombiztosítási nyilvántartások szolgálnak alapul.

Ezen kívül munkakönyvvel, korabeli nyilvántartás alapján kiállított igazolással, a gazdálkodó szervezetnél a korkedvezményes munkakörök vizsgálatára és igazolására létrehozott bizottság megállapításai alapján kiadott igazolással, stb.

Az előzőeken túl egyéb hitelt érdemlő módon (tanúvallomással) is bizonyítható korkedvezményes munkakörben eltöltött idő. Megkönnyíti a tanúnyilatkozatok értékelését, ha a munkatársi tanuk részére a vitatott időt korkedvezményes időként elismerték.

A nyugdíjigény, illetve korhatár előtti ellátások iránti igény érvényesítése, továbbá ezek folyósítása.

A nyugellátást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon (a továbbiakban együtt: igénybejelentő lap) kell igényelni.

Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni.

Az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.
Az igényt az ellátás megállapításának kezdő időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.

Az igénybejelentő lap benyújtásával egyidejűleg az igénylőnek közölnie kell:

az azonosításához szükséges adatokat,
a társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint
csatolnia kell a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratokat, továbbá
egészségi állapottól függő ellátás esetén az egészségi állapottal összefüggő iratokat.

A nyugellátás iránti igényt a nyugdíj-megállapító szervnél kell érvényesíteni.

Egészségi állapottól függő nyugellátás esetén a nyugdíjas - a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett - a rehabilitációs szakértői szerv vizsgálatán történő személyes megjelenésre kötelezhető.

Ha a nyugdíjas a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a nyugellátás megállapítása iránti eljárást meg kell szüntetni.

Egészségi állapottól függő nyugellátás esetén a jogosultság felülvizsgálata soron kívül is elrendelhető, ha olyan tény vagy körülmény jut a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv tudomására, amely valószínűsíti, hogy a korábban megállapított munkaképesség-csökkenés, illetve az egészségkárosodás nem áll fenn, vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű.[Tny. 64. § (1)-(9)]

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek nem kell határozatot hoznia a nyugellátások évenkénti rendszeres emeléséről - ideértve a kiegészítő nyugdíjemelést és az egyösszegű kifizetést is. [Tny. 65. § (2)]

A nyugellátás attól a naptól állapítható meg, amely napon a jogosultsághoz szükséges feltételek bekövetkeztek.

Ha a saját jogú nyugellátást igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, a saját jogú nyugellátást legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani. [Tny. 69. § (1)-(2)]

Az üzemi baleset következtében meghalt személy hozzátartozója a halál napját követő két éven belül érvényesítheti igényét.

A fenti bekezdésekben megjelölt határidő után akkor lehet az igényt érvényesíteni, ha egykorú okirat (baleseti jegyzőkönyv, társadalombiztosítási vagy üzemi nyilvántartás, rendőrhatósági eljárás során készült irat, orvosi lelet, boncolási jegyzőkönyv stb.) alapján kétséget kizáróan bizonyított, hogy üzemi baleset történt, továbbá a sérülés és a halál között okozati összefüggés van. [Tny. 70. § (3)-(4)]

Az egészségi állapottól függő nyugellátás iránti igény elbírálásához és az ellátásra való jogosultság felülvizsgálatához a rehabilitációs szakértői szerv megvizsgálja az egészségi állapotot, és annak eredményéről szakhatósági állásfoglalást ad ki. [Tny. 72. §]

Ha a nyugellátásra jogosultság kétséget kizáróan fennáll, a nyugellátás összege azonban adatok hiánya vagy egyéb ok miatt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül várhatóan nem határozható meg, akkor a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani, és folyósítani.
A nyugellátás megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított előleget be kell számítani. [Tny. 73. §]

Ha az igénylő az igénybejelentését a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig visszavonja, a felvett nyugellátást harminc napon belül köteles visszafizetni. [Tny. 74. §]

Ha az egészségi állapottól függő nyugellátásra irányuló igényt a rehabilitációs szakértői szerv szakhatósági állásfoglalására tekintettel utasították el, az elutasító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül előterjesztett újabb igénybejelentést csak akkor kell elbírálni, ha a háziorvos (szakorvos) igazolja, hogy az igénylő egészségi állapota az igény elutasítását követően rosszabbodott. [Tny. 75. §]

A nyugellátásnak a rehabilitációs szakértői szerv vizsgálata alapján történő megszüntetését az erről szóló elsőfokú határozat keltét követő második hónap első napjától kell végrehajtani. [Tny. 76. §]

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kérelemre az ellátást megszüntető határozatának azonnali végrehajtását rendelheti el, ha a megszűnést követő naptól kezdődően más nyugellátásra vagy rendszeres pénzellátásra való jogosultságot állapít meg, és a két ellátás jogosultsági feltételei egymást kizárják. [Tny. 78. §]

A nyugellátások folyósítása.

A saját jogú és a hozzátartozói nyugellátást, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe utalt nem társadalombiztosítási ellátást a nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíjfolyósítási törzsszám, mint azonosító szám alatt folyósítja.

A nyugdíjfolyósító szerv az ellátás folyósításának kezdetekor a nyugdíjfolyósítási törzsszám igazolására - az e célra rendszeresített nyomtatványon - az érintett személy részére díjmentesen igazolást ad ki.

A nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátás folyósítását a határozat vele való közlését követő tíz munkanapon belül:

pénzforgalmi számláról történő készpénzfizetés kézbesítése útján, vagy a jogosult által megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,
EGT-állam területén élők részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely EGT-államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,
Magyarországgal szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött állam területén élő személy részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, a szerződő államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára, vagy
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett - gyermek árvaellátását a gyám, eseti gondnok által megjelölt gyámhatósági fenntartásos betétre vagy fizetésis zámlára történő utalással teljesíti.

A nyugellátást havonta kell folyósítani, legkorábban attól a naptól kezdve, amelytől azt megállapították, a jogosultság megszűnésének (megszüntetésének) napjáig, de - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - legfeljebb a jogosult elhalálozásának napját magában foglaló naptári hónap utolsó napjáig.

A nyugdíjfolyósító szerv által folyósított ellátásokból történő levonásra a bírósági végrehajtásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. [Tny. 79. § (1)-(3)]

Korhatár előtti ellátás.

2011. december 31-ét követően korhatár előtti ellátásra jogosult:

1. az, aki 2011. december 31-éig az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint szükséges életkort betöltötte, és szolgálati időt megszerezte, azzal, hogy a korhatár előtti ellátásra e pont alapján való jogosultság szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát is,

2. az az 1953. évben született nő, aki 59. életévét betöltötte és a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett,

3. az, aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2014. december 31-éig a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett,

4. az, aki 2011. december 31-éig a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte,

5. az, aki 2011. december 31-éig az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett,

feltéve, hogy a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a korhatár előtti ellátás kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, átmeneti bányászjáradékra vagy balett művészeti életjáradékra nem jogosult, és a korhatár előtti ellátás kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A korhatár előtti ellátás igénybevételéhez az egyéni vállalkozói, vagy társas vállalkozói jogviszonyt meg kell szüntetni, illetőleg az egyéni vállalkozói jogviszonyt szüneteltetni kell, a társas vállalkozói jogviszonyban pedig a társas vállalkozás tevékenységében történő személyes közreműködést kell megszüntetni.

A korhatár előtti ellátás iránti kérelem benyújtása.

Az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál személyesen vagy postai úton nyújtható be az ellátás megállapítása iránti kérelem a K03 számú űrlapon.

A nyugdíjigény elektronikus úton is előterjeszthető.

A korhatár előtti ellátás összege.

A korhatár előtti ellátás összegét az öregségi nyugdíjra vonatkozó, a korhatár előtti ellátás kezdő napján alkalmazandó szabályok szerint kell megállapítani.

Az öregségi nyugdíj összegének meghatározása. Az öregségi nyugdíj legkisebb összegének alkalmazása. A havi átlagkereset összegének kiszámítása. A nyugdíjnövelés.

Az öregségi nyugdíj összege. (Tny. trv. 20§)

A 2012. december 31-ét követően megállapításra kerülő nyugdíjak esetében az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező átlagkereset összegétől függ.

Az öregségi nyugdíj összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének, a megszerzett szolgálati időhöz tartozó jogszabályban meghatározott százaléka. (2. számú melléklet.)

Az öregségi teljes nyugdíj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegénél. Ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset az öregségi nyugdíj külön jogszbályban meghatározott legkisebb összegét nem éri el, az öregségi teljes nyugdíj összege azonos az alapját képező havi átlagkereset összegével.

Az öregségi nyugdíj legkisebb összegének alkalmazása.

Az öregségi nyugdíj legkisebb összegét törvény állapítja meg, a nyugellátás évenkénti rendszeres emelésének végrehajtási szabályait kormányrendelet szabályozza.

2013-ban 28 500 Ft.

Az öregségi résznyugdíj számítása esetén viszont nincs legkisebb összeg meghatározva, ezért ezt mindig a havi átlagkereset szolgálati időtől függő százalékban kell meghatározni. Ha az átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban részesülő személy öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, az öregségi rész- vagy teljes nyugdíjának havi összege nem lehet kevesebb annál az összegnél, mint amennyi a nyugdíj megállapítása hónapjában átmeneti járadék, vagy rendszeres szociális járadék címen megillette, vagy megillette volna.

A havi átlagkereset összegének kiszámítása. (Tny. Trv.22§)

Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1998. január 1-jétől, a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért, a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni.

Amennyiben a biztosított a meghatározott időszak legalább felében rendelkezik a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló keresettel, jövedelemmel, a havi átlagkeresetet a tényleges kereset, jövedelem alapján kell meghatározni.

Ha az átlagszámítási időnek legalább a fele részére a nyugdíjat igénylőnek nincs keresete, a hiányzó időre eső napokra a keresetet, jövedelmet az 1998. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete, jövedelme alapján kell figyelembe venni.

Ha ez sem áll rendelkezésre, keresetként a hiányzó időre érvényes, külön jogszabályban meghatározott minimálbér harmincadrészét kell figyelembe venni azokra a napokra, amelyekre nyugdíjalapot képező kereset, jövedelem nem volt.

Nyugdíjnövelés. [Tny. trv. 21§(2)]

Aki húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább harminc naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.

A nyugdíjnövelés mértéke minden harminc nap után az öregségi nyugdíj fél százaléka.

A megváltozott munkaképességűek rehabilitációs ellátásra és a rokkantsági ellátásra való jogosultságának feltételei. Az árvaellátásra jogosultság és a szülői nyugdíj. A megváltozott munkaképességűek rehabilitációs ellátásra és a rokkantsági ellátásra való jogosultságának feltételei.

2012. január 1-jétől nem állapítható meg:

rokkantsági nyugdíj,
baleseti rokkantsági nyugdíj,
rehabilitációs járadék,
rendszeres szociális járadék,
átmeneti járadék,
bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az jogosult, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki:

a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át biztosított volt,
keresőtevékenységet nem végez és
rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak:

aki iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és a kérelem benyújtását megelőzően 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy
aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült.

(Az 1095 nap biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás, a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét.)

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően:

rehabilitációs ellátás, vagy
rokkantsági ellátás.

A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy:

rehabilitálható, ezen belül:
foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
tartós foglalkozási rehabilitációt igényel,
rehabilitációja nem javasolt, ezen belül:
egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy
egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.

(A rehabilitáció a törvény alkalmazása szempontjából orvosi, szociális, képzési, foglalkoztatási és egyéb tevékenységek komplex rendszerét jelenti, amelynek célja a megváltozott munkaképességű személy munkaerő-piaci integrációja, megfelelő munkahelyen történő foglalkoztatásra való felkészítése, továbbá a munkaképességének megfelelő munkahelyen történő elhelyezés biztosítása.)

A megváltozott munkaképességű személy:

rehabilitációs ellátásra jogosult, ha rehabilitálható,
rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt, vagy ha rehabilitálható, de a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.

I. A rehabilitációs ellátás keretében a megváltozott munkaképességű személy:

a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges szolgáltatásokra valamint
pénzbeli ellátásra jogosult.

A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs hatósággal történő együttműködésre köteles, amelynek keretében teljesíti a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségeket.

A rehabilitációs ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg, a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, legfeljebb azonban a folyósítás kezdetétől számított 3 évre.

A rehabilitációs ellátás időtartama keresőtevékenységet folytató ellátott esetén meghosszabbodik a keresőtevékenység időtartama alatt bekövetkezett keresőképtelenség időtartamával (amelyre tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre szerezhet jogosultságot).

A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell, ha az ellátott keresőtevékenységet végez, közfoglalkoztatásban vesz részt, vagy keresőképtelen.

(Az erre az időtartamra folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást az ok bekövetkezéséről való tudomásszerzést követő hónaptól járó ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszüntetése esetén vissza kell követelni.)

A rehabilitációs ellátásban részesülő tizenöt napon belül köteles bejelenteni, ha:

az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be,
keresőtevékenységet folytat, vagy
keresőtevékenysége megszűnt.

II. A rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg.

A rokkantsági ellátásban részesülő tizenöt napon belül köteles bejelenteni, ha:

a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be, vagy
keresőtevékenységet folytat és a jövedelmének három egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát. (A bejelentéssel egyidejűleg haladéktalanul igazolnia kell a jövedelmének összegét.)

III. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságánál az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni.

Az eljárás költség- és illetékmentes.

A kérelmező a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vizsgálatán történő személyes megjelenésre kötelezhető. Ha a kérelmező a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, az eljárást meg kell szüntetni.

A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal komplex minősítés keretében megvizsgálja a kérelmező egészségi állapotának százalékos mértékét, a rehabilitálhatóságot, és a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálhatósága esetén rehabilitációs javaslatot készít.

A rokkantsági és a rehabilitációs pénzbeli ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

Az árvaellátás. (Tny. trv.54§)

Az árvaellátásra az a gyermek jogosult, akinek szülője megfelel a meghatározott feltételeknek.

Árvaellátásra jogosult, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek szülője:

a 22 éves éltkor betöltését megelőzően hunyt el, és
az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180napon belül, vagy
összesen legalább 2 év,
a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves éltkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,
a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,
a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves éltkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,
a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,
a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 15 év szolgálati időt szerzett.

Az örökbefogadott gyermek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe.

Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának (dédunokájának, ükunokájának) is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

Az árvaellátás legkorábban az eddig említett személy halála napjától kezdődően a gyermek tizenhatodik életévének betöltése napjáig jár. Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé válik, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.

Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha a gyermek vagy éltben maradt szülője házasságot köt, vagy örökbe fogadják.

Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket illeti meg az árvaellátás, aki:

betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi,
huszonöt évesnél fiatalabb, és a felnőttoktatás keretében folytat tanulmányokat.

Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyár tanulmányi szünet tartamára is jár.

Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a középiskola tanulójának a tanulói jogviszonya, elletve a felsőoktatási intézmény hallgatójának a hallgatói jogviszonya a tanuló betegsége vagy szülés miatt szünetel.

Az ellátás összege. (Tny. trv. 56§)

Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat öregségi nyugdíjként halála időpontjában megillette vagy megillette volna.

Az imént meghatározott nyugdíj hatvan százaléka jár árvaellátásként annak a gyermeknek:

akinek mindkét szülője elhunyt,
akinek életben levő szülője megváltozott munkaképességű.

Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb.

A szülői nyugdíj. (Tny. trv.58§)

Szülői nyugdíjra az a szülő jogosult, akinek gyermeke megfelel az elhunyt házastársra meghatározott feltételeknek:

a 22 éves éltkor betöltését megelőzően hunyt el, és
az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180napon belül, vagy
összesen legalább 2 év,
a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves éltkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,
a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,
a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves éltkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,
a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,
a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 15 év szolgálati időt szerzett.)

Amennyiben:

a szülő gyermekének halálakor megváltozott munkaképességű vagy hatvanötödik életévét betöltötte, és
a szülőt a gyermeke a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta.

Az eddig felsorolt feltételek fennállása esetén szülői nyugdíjra jogosult az a nevelőszülő is, aki a nevelt gyermeket tíz éven át eltartotta.

A szülői nyugdíj a jogosultsági feltételek megléte esetén a gyermek halála napjától jár. A szülői nyugdíjat meg kell szüntetni, ha arra tekintettel állapították meg, hogy a szülő megváltozott munkaképességű, és ez az állapota már nem áll fenn, és hatvanötödik életévét még nem töltötte be.

Annak a szülőnek, aki gyermeke halálakor hatvanötödik életévét nem töltötte be, és nem megváltozott munkaképességű, szülői nyugdíj csak abban az esetben jár, ha az elhalálozástól számított tíz éven belül:

a hatvanötödik életévét betölti, vagy
megváltozott munkaképességűvé válik, és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

Ezeket a rendelkezéseket a nagyszülőre és az unokára is megfelelően alkalmazni kell.

A szülői nyugdíjra jogosultság nem szűnik meg, ha szülői nyugdíjra jogosult személy saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátása a szülői nyugdíj folyósításának tartama alatt az évenkénti emelésekkel már meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

A rehabilitációs és a rokkantsági ellátás összegének meghatározása. Az árvaellátás, illetve a szülői nyugdíj összegének meghatározása, a jogosultság megszűnése és feléledése.

A rehabilitációs és a rokkantsági ellátás összegének meghatározása.

A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek:

akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem - a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa - 35 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 40 százaléka,
aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a minimálbér 40 százaléka és legfeljebb a minimálbér 50 százaléka.

A rehabilitációs ellátást a nyugdíjemelésre vonatkozó szabályok szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.

A rokkantsági ellátás összege a komplex minősítés során kialakított, a rehabilitációra vonatkozó javaslatban foglaltaktól függően a havi átlagjövedelem 40, 60, 65, 70 százaléka, de legalább a minimálbér 30, 45, 50, 55 százaléka és legfeljebb a minimálbér 45, 150 százaléka.

Az árvaellátás, illetve a szülői nyugdíj összegének meghatározása, a jogosultság megszűnése és feléledése. Az árvaellátás. Az ellátás összege.

Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat öregségi nyugdíjként halála időpontjában megillette vagy megillette volna.

Az imént meghatározott nyugdíj hatvan százaléka jár árvaellátásként annak a gyermeknek:

akinek mindkét szülője elhunyt,
akinek életben levő szülője megváltozott munkaképességű.

Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb.

Az árvaellátás szünetelése. (R.64§) [168/1997.(X.6) Korm. rend.]

A testvérnek és az unokának (ideértve a dédunokát és ükunokát) részére az árvaellátás folyósítása szünetel, ha a tartásra kötelezett hozzátartozó tartásra képessé válik.

A 16, illetve a 25. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképessé vált gyermek akkor jogosult az árvaellátásra, ha a szülő halála a gyermek említett életkora betöltése előtt következik be.

Az árvaellátás feléledése. (R.64/A§)

Ha az árvaellátásra jogosultság megszűnik, de a jogosultsági feltétetlek ismét bekövetkeznek, az árvaellátást a megszűnést követő emelésekkel, kiegészítésekkel növelt összegben kell újból megállapítani.

A szülői nyugdíj.

A szülői nyugdíj összege. (Tny.trv.59§)

A szülői nyugdíj mértéke azonos az özvegyi nyugdíj mértékével.

a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltött, vagy megváltozott munkaképességű, de rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesülő esetében hatvan százaléka,
a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltött, vagy megváltozott munkaképességű, és egyidejűleg rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban részesülő esetében harminc százaléka, annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette volna.

A szülői nyugdíj megosztása.

Több jogosult esetében a szülői nyugdíjat a jogosultak között egyenlő arányban kell megosztani.

A szülői nyugdíjra jogosult a többi jogosult ellen indított perben a szülői nyugdíj más arányú megosztását kérheti.

A szülői nyugdíjnak bírói ítélet alapján történő megosztását az ítélet jogerőre emelkedését követő hónap első napjától kell végrehajtani.

Amennyiben a jogosultak száma megváltozik, a szülői nyugdíjat meg kell, illetve újból meg kell osztani. A megosztásra legkorábban a jogosultak számának a változását, az igénybejelentést követő hónap első nap első napjától kerülhet sor.

A szülői nyugdíj megszüntetése.

A szülői nyugdíjat meg kell szüntetni, ha arra tekintettel állapították meg, hogy a szülő megváltozott munkaképességű, ez az állapota már nem áll fenn, és hatvanötödik életévét még nem töltötte be.

A szülői nyugdíj feléledése. (R.65/A)

Ha a szülői nyugdíjra jogosultság megszűnik, de a szülő a meghatározott feltételekkel rendelkezik, a szülői nyugdíjat a megszűnést követő emelésekkel, kiegészítésekkel növelt összegben kell újból megállapítani.

[Tny.trv. 58§3)( A szülői nyugdíj a jogosultsági feltételek megléte esetén a gyermek halála napjától jár]

A rehabilitációs ellátásra és a rokkantsági ellátásra való jogosultság megszűnése. A megváltozott munkaképességű személyek együttműködési kötelezettsége a rehabilitációs hatósággal. A rehabilitációs terv tartalma. A balettművészeti életjáradékra jogosultság feltételei.

A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő:

kérte,
ellátásának időtartama eltelt,
más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt,
egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi,
egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképességű személynek,
az együttműködési, értesítési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti,
a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, vagy
foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.

A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő:

kérte,
más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt,
egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,
keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát,
foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,
az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy
a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.

A megváltozott munkaképességű személyek együttműködési kötelezettsége a rehabilitációs hatósággal.

A rehabilitációs ellátásban részesülő tizenöt napon belül köteles bejelenteni, ha:

az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be,
keresőtevékenységet folytat, vagy
keresőtevékenysége megszűnt.

A rokkantsági ellátásban részesülő tizenöt napon belül köteles bejelenteni, ha:

a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be, vagy
keresőtevékenységet folytat és a jövedelmének három egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát. (A bejelentéssel egyidejűleg haladéktalanul igazolnia kell a jövedelmének összegét.)

A rehabilitációs terv tartalma:

a rehabilitáció konkrét irányát,
a járadékban részesülő rehabilitációs szükségleteit,
milyen szolgáltatásokat vesz igénybe az ügyfél (orvosi, szociális, foglalkoztatási),
a szolgáltatások időrendi sorrendjét (külön jelölve az alapvető rehabilitációs szükségleteket kielégítőket),
milyen foglalkoztatási támogatásra, képzésre kerül sor az elhelyezés kapcsán, ezek teljesítésének határidejét,
milyen kötelezettségei vannak a megállapodás alanyainak (ügyfél, kirendeltség).

A balettművészeti életjáradékra jogosultság feltételei.

Balettművészeti életjáradékra jogosult az a személy, aki:

a Magyar Nemzeti Balettnál, a Győri Balettnál, a Pécsi Balettnál, a Szegedi Kortárs Balettnál vagy ezek jogelődjeinél összesen legalább huszonöt éven át - ide nem értve a képzés idejét - magántáncosi vagy tánckari tevékenységet főfoglalkozásszerűen folytatott,
legalább huszonöt év szolgálati időt szerzett,
az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be,
azon a napon, amelytől kezdődően a balettművészeti életjáradékot megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és
azon a napon, amelytől kezdődően a balettművészeti életjáradékot megállapítják, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló [1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja] törvény szerinti rendszeres pénzellátásban - az özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével - nem részesül.

A balettművészeti életjáradékot a nyugdíjmegállapító szervek állapítják meg és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja, a nyugellátásokkal egyezően kell emelni.

A szolgálati idő (arányos szolgálati idő, megállapodás alapján szerzett szolgálati idő) és igazolásának módja. Nyugellátások rendszeres emelésének szabályozása.

A szolgálati idő. (Tny.trv.37§)

Szolgálati időként kell figyelembe venni:

A Tbj.-ben biztosítottnak minősülő személybiztosítással járó jogviszonyának 1997.december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták, illetve megfizették.
A Tbj.-ben meghatározott, nyugellátás szerzése céljából megállapodást kötő személy esetében azt az időszakot kell figyelembe venni, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
Az egyházi szervek által kiállított igazolás alapján az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személyként és szerzetesrendi tagként ilyen minőségben eltöltött, 1997. december 31-ét követően pedig azt az időtartamot, amelyre 2011. december 31-éig az előírt nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulékot, 2012. január 1-jétől az előírt nyugdíjjárulékot az egyházi szervek megfizették.
A mezőgazdasági őstermelő biztosítási ideje szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra nyugdíjjárulékot fizetett, illetve az előírt nyugdíjjárulékot megfizette.

Ha a biztosítás ténye, illetve a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv nyilvántartásából megállapíthatók azonban a nyugdíjjárulék levonásának a ténye nem állapítható meg, illetve a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását vélelmezni kell.

A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelőző időtartamát az 1997.december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni.

Szolgálati időnek számít: [Tny.trv.38§(1)]

a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, valamint a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,
a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött idő,
a táppénz, baleseti táppénz, terhességi- gyermekágyi-segély folyósításának időtartama, valamint a gyermekgondozási díj 2000. január 1-ét megelőző folyósításának időtartama, illetve az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási díj, továbbá a rehabilitációs járadék folyósításának az az időtartama, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,
a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,
az az idő, amely az 1997. december 31-én hatályos rendelkezések szerint szolgálati időnek minősül,
a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munka rehabilitáció keretében foglalkoztatott személytekintetében a munka rehabilitációs díj folyósításának időtartama, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,
az Rehabilitációs járulék törvény szerinti rehabilitációs járulék folyósításának időtartama, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

Nem vehető figyelembe szolgálati időként: [Tny.trv.38§(2)]

egyéni vállalkozó esetében biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonynak az az időtartama, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozónak 2011. december 31-éig fennálló időszakra nyugdíjbiztosítási-járulék vagy nyugdíjjárulék, 2012. január 1-jétől nyugdíjjárulék tartozása van.
társas vállalkozás tagja esetében a társas vállalkozásnak a biztosítottnak minősülő akkori tagjai után 2011. december 31-éig fennálló időszakra nyugdíjbiztosítási-járulék vagy nyugdíjjárulék, 2012. január 1-jétől nyugdíjjárulék tartozása van.
az egyéni vállalkozó, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozás tagja segítő családtagja e jogcímen fennálló biztosítási ideje, ha 2011. december 31-éig fennálló időszakra nyugdíjbiztosítási-járulék vagy nyugdíjjárulék, 2012. január 1-jétől nyugdíjjárulék tartozása van.
mezőgazdasági őstermelő biztosítási idejének az az időtartama, amelyre vonatkozóan nyugdíjjárulék tartozása van.

A tartozás utólag történő megfizetése esetén az így meghosszabbodott szolgálati idő legkorábban a befizetés napját magában foglaló naptári hónap első napjától lehet figyelembe venni.

Arányos szolgálati idő. (Tny.trv. 39§)

Ha a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében az elért, nyugdíjjárulék alapot képező jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, az 1996. december 31-ét követő időszak tekintetében a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe szolgálati időnek.

Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkor érvényes minimálbér arányával.

A rendelkezést a mezőgazdasági őstermelő 2007. december 31-ét követően szerzett biztosítási idejének, valamint a főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembe vétele során is alkalmazni kell.

Szolgálati idő a felsőfokú tanulmányok idejére. (Tny.trv.41§)

Szolgálati időként kell figyelembe venni: öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából az 1998. január 1-je előtt, a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejét. Szolgálati időnek számít a tanulmányi időszak kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő.

Szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is.

Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén csak az egyik képzés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe.

Külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje szolgálati időként csak akkor vehető figyelembe, ha a kiállított bizonyítvány, oklevél egyenértékűnek ismerhető el az illetékes hatóság szakvéleménye alapján, illetve, ha a külföldi résztanulmányok idejét a hazai felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időbe beszámították.

Szolgálati időnek nem minősülő idő. (Tny.trv.42§)

Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni:

a fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem kifizetés nem történt.
az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés időtartamát. Kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették vagy a büntetőeljárást megszüntették,
a szabadságvesztés idejét, ha az elítéltet a bíróság jogerősen felmentette.

Szolgálati idő igazolása. (Tny.trv.43§)

A szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni, és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni. Ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet számításba venni.

A szolgálati időt a társadalombiztosítási szervek nyilvántartása alapján kell számításba venni. A társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján nem igazolt szolgálati időket abban az esetben kell figyelembe venni, ha az igénylő:

a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okirattal, vagy
a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, vagy
egyéb hitelt érdemlő módon bizonyítja.

A nyugellátások évenkénti rendszeres emelése. (Tny.trv.62. §)

A tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátást - ideértve a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát és a baleseti járadékot is - a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.
A tárgyévi tervezett fogyasztói árnövekedést a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.
Ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja tervezett mértéket, akkor november hónapban, január 1-jére visszamenőleges hatállyal, kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni.
A nyugdíjemelésnél a nyugdíjasok fogyasztói ár növekedésének - a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott - várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét.
Egyösszegű kifizetés esetén a következő év januárjában a nyugellátás és a baleseti járadék összegét meg kell emelni az egyösszegű kifizetés összegének alapjául szolgáló, kormányrendeletben meghatározott százalékos mérték egy tizenketted részével.
Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a tényleges, illetőleg a várható makrogazdasági folyamatok és adatok ismeretében a szükséges feltételek megléte esetén további kiegészítő intézkedéseket tegyen.

Az özvegyi nyugdíj. (Ideiglenes özvegyi nyugdíjra, özvegyi nyugdíjra jogosultság. Az özvegyi nyugdíj összege, özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnése, feléledése és az özvegyi nyugdíj megosztása.)

Az özvegyi nyugdíj. (Tny.trv.45, 46§)

Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat.

Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával annak haláláig:

egy év óta megszakítás nélkül együtt élt, és gyermekük született, vagy
megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt.

Élettársa után nem jogosult özvegyi nyugdíjra az, aki az együttélési időszak vagy annak egy része alatt özvegyi nyugdíjban, baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.

Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa:

a 22 éves éltkor betöltését megelőzően hunyt el, és
az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180napon belül, vagy
összesen legalább 2 év,
a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves éltkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,
a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,
a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves éltkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,
a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,
a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 15 év szolgálati időt szerzett.

Özvegyi nyugdíjra az is jogosult, akinek házastársa a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott az ott meghatározott éltkor betöltéséig megszerezte, és azt követően szolgálati idejében a halálig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. Ebbe a harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.

Özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni:

azt az időtartamot, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.

Ideiglenes özvegyi nyugdíj. (Tny.trv.47, 48, 49§)

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltételekkel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíjmegszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor:

a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy
megváltozott munkaképességű, vagy
házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek ellátásáról gondoskodik.

Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az erre jogosító feltételek valamelyike:

a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,
a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül következik be.

Az, akinek házastársa a házasság megkötésekor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a házasságból gyermek származott, vagy a házastársak a házasság megkötésétől öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek.

Ez a rendelkezés nem alkalmazható akkor, ha az irányadó öregségi-nyugdíj korhatár betöltése előtt kötött házasságot felbontották és bármelyikük korhatárának betöltése után ismét házasságot kötöttek.

Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha a házastársától annak halálig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

Ideiglenes özvegyi nyugdíj összege. [Tny.trv.50§(1)]

Megözvegyülés esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj hatvan százaléka annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

Az özvegyi nyugdíj összege. [Tny.trv.50§(2)]

a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltött, vagy megváltozott munkaképességű, de rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesülő özvegy esetében hatvan százaléka,
a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltött, vagy megváltozott munkaképességű, és egyidejűleg rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban részesülő özvegy esetében harminc százaléka, annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette volna.

Az özvegyi nyugdíj megosztása. (Tny.trv.51§)

Több jogosult esetében az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenlő arányban kell megosztani. Ha a különélő, illetve elvált házastársnak a reá eső résznél kisebb összegű ideiglenes özvegyi nyugdíj jár, a különbözet az özvegyi nyugdíjast, illetve az együttélés alapján ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultat illeti meg.

Az özvegyi nyugdíjra jogosult a többi jogosult ellen indított perben az özvegyi nyugdíj más arányú megosztását kérheti.

Az özvegyi nyugdíjnak bírói ítélet alapján történő megosztását az ítélet jogerőre emelkedését követő hónap első napjától kell végrehajtani.

Amennyiben a jogosultak száma megváltozik, az özvegyi nyugdíjat meg kell, illetve újból meg kell osztani. A megosztásra legkorábban a jogosultak számának a változását, illetve az igénybejelentést követő hónap első nap első napjától kerülhet sor.

Az özvegyi nyugdíj megszűnése. (Tny.trv.52§)

Az özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkorának betöltése előtt házasságot köt.

A megváltozott munkaképesség alapján megállapított özvegyi nyugdíj megszűnik, ha az özvegyi nyugdíjas már nem megváltozott munkaképességű.

Az árvaellátásra jogosult gyermek tartása címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha már egyik gyermeket sem illeti meg árvaellátás

Az özvegyi nyugdíj feléledése. (Tny.trv.53§)

Feléled az özvegyi nyugdíja annak, akinek a nyugdíja nem házasság miatt szűnt meg, ha az arra jogosító feltételek valamelyike:

a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül,
a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül bekövetkezik.

Az özvegyi nyugdíj feléledése során az özvegyre irányadó öregséginyugdíj-korhatárt a jogszerző halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani.

A házasságkötés miatt megszüntetett özvegyi nyugdíjra a jogosultság a házasság megszűnése után feléled, ha:

az igénylő a házasságkötéskor az 1998. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján végkielégítést nem vett fel, és
az igénylőt a házasság létrejötte nélkül az özvegyi nyugdíj megilletné.

Az özvegyi nyugdíj feléledése esetén a jogosultat az özvegyi nyugdíj megszűnését követő emelések, kiegészítések megilletik.

Ha az 1997. december 31-ét követően az 1998. január 1-je előtt megszüntetett özvegyi nyugdíjra jogosultság feléled, az özvegy az öregségi nyugdíja, rokkantsági ellátása rehabilitációs ellátása mellett kérheti az özvegyi nyugdíj 50§ (2) bekezdés b pontja szerinti folyósítását, ha az számára kedvezőbb.

([50§ (2) bekezdés b pontja] A reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy megváltozott munkaképességű és egyidejűleg rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő, továbbá házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó ő özvegy esetében harminc százaléka annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna

Kivételes méltányosságból történő nyugellátás megállapítása, nyugdíjemelés, illetőleg egyszeri segély engedélyezésének szabályai.

(Tny.trv.66§, onyf.hu)

Méltányosságból:

kivételes nyugellátás megállapítására,
a folyósított nyugellátás összegének kivételes nyugellátás-emelésére, illetve
egyszeri segély engedélyezésére kerülhet sor.

Kivételes nyugellátás megállapításának engedélyezésére csak a törvényes ellátásra való jogosultság iránti igény jogerős elutasítását követően van lehetőség.

Kivételes nyugellátás, nyugdíjemelés, illetve egyszeri segély engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét.

Az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy, a rokkant vagy az árva részére kivételes nyugellátás, a rehabilitációs járadékra való jogosultság megállapításához szükséges feltételeknek megfelelő személy részére kivételes rehabilitációs járadék (együtt: kivételes nyugellátás) állapítható meg.

Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás:

aki előzetes letartoztatásban van,
szabadságvesztés büntetését tölti, vagy
a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló törvény [1993. évi III. törvény 57. § (2) bekezdésének a) - c) pontja] szerinti tartós bentlakásos intézményben él,
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló (1997. évi XXXI.) törvény szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve.

Kivételes öregségi, rokkantsági nyugellátás, rehabilitációs járadék akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a nyugdíj megállapításához egyébként szükséges szolgálati idő legalább felével.

Kivételes özvegyi nyugdíj, árvaellátás engedélyezhető, ha az elhunyt jogszerző az öregségi, rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő felével rendelkezik, és az özvegy, illetve az árva megfelel az özvegyi nyugdíjra, illetve az árvaellátásra való jogosultság feltételeinek.

Kivételes nyugellátás összege.

A kivételes nyugellátás engedélyezett összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének a másfélszeresét, de nem lehet kevesebb annak ötven százalékánál.

Kivételes nyugellátás megállapítása meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltételekhez kötötten is engedélyezhető. Az engedélyezett összeg megállapításánál figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára. A kivételes nyugellátás összegét a magán-nyugdíjpénztári tagságra tekintet nélkül kell megállapítani.

A kivételes nyugellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az - a jogosultsági feltételek megléte esetén - jogszerűen megilletné az ellátásban részesülőt. Az ellátásban részesülőt a nyugdíjasoknak járó minden juttatás megilleti (pl.: utazási igazolvány, jogszabály alapján megállapított évenkénti rendszeres emelés, stb.).

Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése.

Az emelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének huszonöt százalékát, de nem lehet kevesebb annak tíz százalékánál.

Az engedélyezett kivételes nyugellátás-emelés „beépül" a nyugellátás összegébe, a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése során a nyugellátással esik egy tekintet alá. A nyugellátás alapulvételével számított esetleges egyéb juttatásokat is az ilyen módon megnövelt összegből kell meghatározni.

Egyszeri segély.

Egyszeri segély engedélyezhető a nyugellátásban részesülő személy részére, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének

kétszeresét, ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,
két és félszeresét), ha egyedül él.

Az egyszeri segélyt kérelmező személynek a kérelmében nyilatkoznia kell a havi jövedelméről is.

Egyszeri segély évente csak egy alkalommal állapítható meg, az összege nem lehet kevesebb 10.000 Ft-nál, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegét.

A kivételes nyugellátás, kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély iránti kérelem benyújtása.

A "KÉRELEM-ADATLAP" elnevezésű nyomtatvány benyújtásával, amelyet pontosan kitöltve, aláírva:

az igénylő lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz,
vasutas biztosított esetében a MÁV ZRt. Nyugdíj Igazgatósághoz, valamint
kivételes özvegyi nyugdíj és árvaellátás esetén, ha a jogszerző már nyugellátásban részesült a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell előterjeszteni.

A nyomtatvány a nyugdíjbiztosítási szervek ügyfélszolgálati egységénél szerezhető be, illetőleg letölthető az ONYF honlapjáról (http://www.onyf.hu).

A kérelmek elektronikus úton is előterjeszthetőek. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos további információkat külön tájékoztató tartalmazza.

Jogorvoslat.

A méltányossági jogkörben hozott intézkedéssel, illetve határozattal szemben jogorvoslatnak nincs helye.

Kérelmek benyújtásának helye.

a nyugellátás méltányossági alapon történő emelése iránti kérelem az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz,
hozzátartozói nyugellátás esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz,
egyéb esetben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz;
az egyszeri segély iránti kérelem az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz, a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz, vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz nyújtható be.